befektetési alap

Eszméletlen mennyiségű befalap van Magyarországon - Hogy válasszak közülük?

Több mint 600 magyar befektetési alap létezik, és ezek mind befektetési politikában, mind az általuk favorizált értékpapírok típusában, mind pedig kockázatvállalásban jelentősen eltérnek egymástól. Szerencsére a fentiek alapján nagyjából kategorizálhatóak, összeszedtük, hogy melyik alap befektetési jegyeit milyen célra érdemes megvenni, illetve mire kell odafigyelnünk, ha egy adott alapkategóriába be akarunk fektetni.

Már most rekordot dönt egy befektetés, ami az egész részvénypiacot veszélyeztetheti

Az elmúlt két hónapban rekord mértékű, 131 milliárd dollár áramlott a tőzsdén kereskedett alapokba (ETF), ilyen erős évkezdetet eddig még sosem láttunk, ugyanakkor egyre többen tartanak attól, hogy az ETF-ek tőkevonzása fenntarthatatlan buborékot hoz létre a részvénypiacokon - írja a Financial Times.

Ez a 10 befektetési guru keresi a legtöbb pénzt

Tavaly meglehetősen döcögősen ment a hedge fundok szekere, a gyenge teljesítmény miatt a befektetők milliárdokat vontak ki a 3 ezer milliárd dollárt kezelő iparágból. Voltak olyan nagy nevek is, akik a nehéz év ellenére pozitív hozamokat értek el a befektetőknek, ráadásul saját vagyonuk is jelentősen hízott 2016-ban. A Forbes összeállítása nyomán utánajártunk, hogy kik voltak a tavaly legtöbbet kereső hedge fund menedzserek a világon.

Fordulatot hozott az év eleje a magyar megtakarításoknál

Fordulatot hozott az év eleje a magyar megtakarításoknál

Januárban elsősorban az állampapírok iránti 158 milliárd forintos keresletnek köszönhetően pozitív hónapot zártak a lakossági értékpapír-megtakarítások. Az állampapírok iránti kimagasló kereslet nem meglepő, de fordulatot hozott az év eleje abban, hogy a befektetési alapoknál most először haladta meg az ingatlanalapokban kezelt háztartási vagyon a pénzpiaci alapokét. A trendet erősíti, hogy március 1-gyel az Erste Ingatlan alap lett a legnagyobb vagyont kezelő befektetési alap Magyarországon.

40% hozam, de milyen áron? Mindent elmond a befektetésedről ez a mutató

40% hozam, de milyen áron? Mindent elmond a befektetésedről ez a mutató

A befektetési termékek teljesítményének értékelésére leggyakrabban a múltbeli hozamadatokat használják. Csakhogy önmagában a 40%-os éves hozam nem sokat mond, ha nem tudjuk, hogy azt milyen kockázatvállalás mellett érte el az alap. És akkor lépjünk még egyet: miért büntessük a befektetést a pozitív szórás miatt is (lásd a Sharpe-mutatót), amikor létezik olyan mutató, ami csak a negatív irányú kockázatnál jelez, vagyis, amikor kell? Ismerkedjünk meg a Sortino-rátával!

Mészáros Lőrinc lerántotta a leplet a magyar befektetésekről

Sokszor a BUX tagjaként szereplő kispapírok nagymértékű árfolyam-elmozdulásának idején derül ki igazán, mennyire követi valójában a kijelölt referenciahozamot egy indexkövetőnek nevezett alap. Az elmúlt napokban például a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus ralijából kimaradó indexkövető alapok is alulteljesítőek voltak a BUX-szal szemben.

Itt az EU legújabb agymenése

Újabb hajmeresztő ötlettel állt elő a már eddig is több új szabályozásnak megfelelni kényszerülő alapkezelői piac számára az EU: a befektetőket arról is tájékoztatni kell, hogyan teljesít majd egy adott befektetési alap egy potenciális válság idején - számol be a hírről a Financial Times.

Megöli a versenyt az ÁKK a lakossági megtakarításoknál

Jelentős tőkeelszívó hatás érvényesül a magyar befektetési alapok piacán, ezen belül is a likvid és kötvényalapoknál azzal, hogy az ÁKK mesterségesen magasan tartja a lakossági állampapírok hozamát. Az, hogy a rövid futamidejű állampapíroknál csökkent a forgalmazói jutalék, önmagában még nem jelent majd nagyobb keresletet a befektetési alapokért, befektetői oldalon sokkal fontosabb, hogy az állampapírokhoz hasonló termékek milyen extra hozamot tudnak felmutatni - hangsúlyozta Lencsés Gyula, a Raiffeisen Alapkezelő portfóliómenedzsere a Portfolio-nak adott interjújában. A szakember szerint azoknak a befektetőknek, akik nem állampapírban gondolkodnak, de annál magasabb hozamot szeretnének elérni, jó választást jelenthetnek az aktívan kezelt vegyes alapok.

Tízezer dollár egy hívásért? Megy a harc a bankok és az alapkezelők között

A 2018-ban életbe lépő új szabályozás, a MiFID II.-vel kapcsolatban nagy kihívást jelent az alapkezelőknek, hogy az ügyfelek pénzéből vagy a saját zsebükből fizessék ki a munkájukhoz sok esetben nélkülözhetetlen elemzéseket. A bankok és az alapkezelők között nagyban folynak az egyeztetések, egyes alapkezelők szerint a bankok hívásonként 10 ezer dollárt is elkérnének a vagyonkezelőktől, ha banki elemzővel szeretnének beszélni - írja a Financial Times.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.